Ösztön. Mindenkiben él, törvényszerűen ott van létezésünk küszöbén születésünk pillanatától. Csupán pótolni és elérni kell.
Számos alkalommal tapasztalhatjuk azt, hogy valamire, valakire szükségünk van. Ez egy olyan belső inger, ami felett nem lehet átsiklani. Nem tudjuk magunk mögött hagyni, ott forrong bennünk, amíg be nem teljesítjük. Befolyásol minket, késztet valamire, akár egy felsőbb hatalom, amire magyarázatot nem lelünk.
A szex ösztönt (libidó) legegyszerűbben úgy értelmezhetjük, ha az éhséggel vesszük egy kalap alá. Mindkettő egy szubjektív érzet, aminek befolyása alatt olyan kabátot veszünk magunkra, melyet az elején nagynak érzünk, majd a beteljesülés pillanatában olyan sugallatunk támad, mintha csak ránk öntötték volna. A szabó tökéletes munkát végzett, hiszen újra lehet bő és feszes a kabát. Az ösztön nem csupán ennyiből áll, külső tényezők miatt is fokozódhat. Párunk közelsége, megérintése növelheti ezt az érzetet, izgalmat kelthet. Ezeket az újra és újra felfedezett kecsegtető területeket hívjuk erogén zónáknak.
Az erogén zónák közül talán a nyak/tarkó áll legközelebb szexuális feszültségünk gócpontjához. Sorra követik őt az ajkak, ahol a szerelem hormonjai kiválasztódnak, majd a fülek, melyeknek idegvégződései közvetlenül juttatják el a borzongást az agyba. Testünkön lefelé haladva elérkezünk a keblekig és a köldökig, amik szintúgy intenzíven reagálnak az érintésre, akár csak a fentiek. A comb belső oldala, és a farpofák tapintása is emelhetik a libidót. Nyilvánvalóan nem hagyhatóak itt ki a legérzékenyebb pontok, a nemi szervek sem.
Ahhoz, hogy partnerünket a megfelelő örömökhöz juttathassuk, tisztában kell lennünk igényeivel. Egyéntől függően változik, ki mit szeret. Megbeszélés és tapasztalás útján azonban könnyen ráérezhetünk a dolog lényegére és kitanulhatjuk csínját-bínját.
|