|
Bőrrák: jóindulatú bőrdaganatok
A bőrrák egyre gyakoribb betegség, előfordulásának drasztikus növekedése egyértelműen összefüggésben van a környezeti tényezőkkel, a Nap ultraibolya sugárzásának erősödésével, a környezeti ártalmak fokozódásával.
Bőrrák gyakorlatilag bárkinél kialakulhat. Egyes fajtájánál ugyan megfigyelhető életkor szerinti gyakoriságváltozás, de jellemzően mindenki veszélyeztetett - különösen azok, akik munkájuk révén - vagy önszántukból - sokat tartózkodnak a napon vagy túlzásba viszik a szoláriumozást.
Bőrrákok férfiaknál és nőknél egyaránt előfordulnak, egyes válfajai jóindulatúak, ám több - rendkívül gyorsan terjedő, s az időbeli felismerés és kezelés nélkül rendkívül hamar halálhoz vezető - bőrrák is létezik, ezek közül a leggyakoribb a melanoma.
Fontos az, hogy odafigyeljük a figyelmeztető jelekre, különösképpen az anyajegyekre, esetleges változásaira. Rossz jel az is, ha bőrünkön olyan növedék, alakul ki, ami fokozatosan, vagy hirtelen növekedésnek indul, felszínén többször leváló pörk képződik, az elváltozás kisebesedik.
A tünetek észlelésekor feltétlenül és halogatás nélkül bőrgyógyászhoz kell fordulni. Az orvos az esetek többségében ugyan jóindulatú elváltozást fog diagnosztizálni, ám nem szabad kockáztatni: ha a betegség mégis rosszindulatú, az rendkívül hamar átterjed más szervekre, s beavatkozás nélkül a folyamat visszafordíthatatlanná, kontrollálhatatlanná válik.
A bőr jóindulatú daganatai a hámszövetből, kötőszövetből, a bőr ereiből és a zsírszövetből alakulnak ki. Jellemzői, hogy körülírtan helyezkednek el, lassan növekednek, vagy egyáltalán nem növekednek. A páciens számára elsősorban kozmetikai problémát okoznak. Ebbe a csoportba sorolhatóak a jóindulatú anyajegyek is.
A hámeredetű elváltozások közül a leggyakoribb a hámszemölcs (verruca seborrhoica), amely általában 50 éves kor körül kezd fokozatosan megjelenni és szaporodni. A bőrön 1-5 cm nagyságú éles szélű lapos, vagy nyeles növedékek formájában jelenik meg, felszínük egyenetlen, morzsalékos, néha zsíros fényű, kezdetben sárgás, később, barnás vagy fekete színű is lehet. A test bármely régiójában elhelyezkedhet, gyakran viszket.
A kötőszöveti eredetű elváltozások csoportjába tartoznak az elsősorban nyakon hónaljakban, lágyékhajlatokban, emlők alatt észlelhető nyeles bőrszínű, puha tapintatú növedékek (fibroma).
A bőrben kialakulhatnak néhány milliméter nagyságú bőrszínű, vagy barnásvörös színű igen tömött csomók is. Ezek elsősorban a végtagokon szimmetrikusan helyezkednek el, sokszor viszkethetnek.
A jóindulatú kötőszöveti eredetű daganatok csoportjába tartoznak még a sérülést, sebészeti beavatkozást követően kialakult hegek is.
Idősebb korban a törzsön élénkvörös színű 2-4 milliméter átmérőjű, sima felszínű, a bőr felszínéből félgömbszerűen kiemelkedő növedékek a bőr hajszálereiből indulnak ki.
Bőrrák: rosszindulatú bőrdaganatok
Nagy ellentmondás húzódik aközött, hogy sokan éppen az egészségesség szimbólumának tartják az állandó barnaságot, holott groteszk módon ezzel - a túlzott napozással és szoláriumozással - éppen a súlyos betegségek kialakulásának nőhet a kockázata.
A rosszindulatú bőrdaganatokat két nagy csoportba oszthatjuk, a hám eredetűek és a festéksejt eredetűek.
Hám eredetű daganatok
A hám eredetű daganatok közül a két leggyakrabban előforduló típus az alapsejtes bőrrák (basalioma) és a laphámrák (spinalioma).
A basalioma a leggyakoribb bőrrák: 40 év felett jelentkezik a fénynek kitett területeken, leggyakrabban az arcon és a törzsön - tenyéren, talpon vagy nyálkahártyákon sosem fordul elő. A basalioma lassan növekszik áttétet igen ritkán ad.
A spinalioma ritkábban fordul elő. Gyorsan növekszik, az esetek 1 százalékában ad áttétet, elsősorban a nyirokcsomókban. Szintén a fénynek kitett területeken jelentkezik, de a nyálkahártyán is megjelenhet.
Mindkét bőrrák-típus kialakulásában szerepet játszik a tartós, éveken keresztül fennálló napfénykárosodás. Azoknál, akik tartós napfényhatásnak vannak kitéve - mezőgazdasági munkások, tengerészek - lényegesen gyakoribb az előfordulásuk.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
